Élő művek

 

A Fiatal Művészettörténészek VII. Konferenciája 2019. október 25–27. között zajlott a nagy múlttal rendelkező nagyváradi várban. Jelen kötet az ott elhangzott csaknem félszáz előadásból 17 kutatás szerkesztett változatát teszi közzé. Két kora újkori, illetve újkori témával foglalkozó tanulmány kivételével az értekezések a 19–20. század fordulójától napjainkig terjedő művészet problémáit járják körbe, nagyobb hangsúllyal a századfordulós építészeten. Öt tanulmány a kutatás által eddig mellőzött építészek életművét vagy ezek egy szakaszát tárja fel, három szöveg a két világháború közötti ikonográfia és képzőművészet speciális eseteit, kettő pedig művész és filozófus, művész és műkritikus termékeny barátságát járja körbe. Három dolgozat foglalkozik az államszocializmus időszakának magyarországi és romániai művészeti tendenciáival, az utolsó pedig a hangművészet kortárs jelenségeit mutatja be. A tanulmányok módszertanilag is nagyon változatosak, a forráskutatástól a műemléki topográfián, ikonográfián át az épület-, festmény-, performance-elemzésig terjednek, és a hagyományos művészettörténeti kutatások mellett több elméleti jellegű cikk is helyet kapott a kötetben, amelynek címét az Sz. Horváth Ágnes tanulmányában idézett Szabó Lajos-sorok ihlették: „…költészet, zene, tánc és a művészetek a kutatás élő dokumentumai. Élő művek, melyekben a kutatás önmagára talál, befejeződik, szerves egésszé zárul. Olyan kutatás, ahol a kutató nem marad meg útja céljánál, hanem isszakeresi az utat önnön társaihoz. Igazi céljához ér itt, itt záródik le, itt és így válik folytathatóvá.”

A kötetben tárgyalt műalkotások – legyen az épület, olajkép, freskóterv, ereklyetartó, cégér, mozaik, üvegablak, performance, hangművészeti alkotás – a rájuk fordított idő, figyelem, akár évekig tartó kutatómunka révén nem enyésznek el, nem fedi el őket a felejtés homálya, hanem új életre kelnek, így lesznek: élő művek.

A kötet megvásárolható: https://bit.ly/3PTe0dd