A bólyai várkastély

     A Kaltbach patak mentén fekvő bolyai kastély középkori építéstörténetére vonatkozó adatok igen szűkszavúak. 1467-ben Vízaknai Miklóstól foglalta le Mátyás király és Ernuszt Jánosnak adományozta. 1511-ben Bethlen Miklós itteni udvarházát említik, majd 1515-ben ezt eladja Lulay János szebeni patríciusnak. A XVI. század első felében több más tulajdonosa is volt. 1540-ben Knoll György szebeni polgár vallomásában a kastély felújításáról beszél. Báthori Kristóf Gálfi János tanácsosnak adományozta, őt azonban 1593-ban kivégezték. A XVI. század végén Mihály havasalföldi vajda tulajdonába kerül, amire az 1598. március 23-án Gyulafehérvárt megfogalmazott diétai cikkely is utal: ennek erejénél fogva Mihály vajda Bolyán és környékén lévő jószágai a haza iránti érdemei miatt felmentést nyernek a várőrségnek való adózás alól. Ezek a jószágok ugyanis már korábban mentességet nyertek a fejedelemtől, s az ugyanazon év január 6-án, szintén a fehérvári hiteles helyen adófizetés szempontjából a várőrségnek rendelték alá őket. 1629 június 5-én Bethlen Gábor Toldi Györgynek adományozta, akik a XIX. század közepéig birtokolták. Tőlük a református egyház tulajdonába került s ők bírják jelenleg is.



     A téglalap alaprajzú kastély nyugati oldalán egy két sarokbástyás épületszárny található, melyhez északon egy rövid kétmenetes tömb közbeiktatásával csatlakozik egy keletelt, rövid hajós, poligonális szentélyzáródású kápolna, melyet élkeresztboltozatok fedtek. A keleti védőfalat szintén sarokbástyaszerű építmények fogják közre. A kerítőfalhoz számos XVII-XIX. századi épületet építettek hozzá, ezek egy része is romos. A kápolnában a mennyezetet és az oldalfalkat stukkók illetve XVII-XVIII. századi feliratok borították, ezek egy része töredékesen sejlik elő a levert vakolat- és festésrétegek alól, míg maga a boltozat nagyrészt beomlott. Az öt helyiséget magába foglaló nyugati épületszárnyban XVII. századi nyíláskeretek is találhatók, a mennyezetek gerendái közül az egyiken 1609-es évszám olvasható. Az alaprjzi elrendezés alapján valószínűsíthető, hogy egy szabályos sarokbástyás elrendezéssel számoltak eredetileg s ebből a típusből a kastély legkorábbiak között tartható számon.